| Szerző: New York Kávéház

New York Művész Páholy - Molnár Ferenc - A világhírű színpadi szerző és bonviván

Éjszakánként dolgozott, sokszor a New York Kávéház karzatán. Viharos szerelmi életében nem fogta vissza magát: ütött, aztán színdarabbal kért bocsánatot feleségétől - bár a főszerepet szeretőjének adta, akinek a férjével még párbajozott is. A bukásból és csalódásokból is kijutott neki, miközben itthon és külföldön is ünnepelt szerzőként tekintettek rá.

Molnár Ferenc a New York Kávéházban

Molnár Ferenc 1878. január 12-én született Budapesten Neumann Ferenc néven egy német eredetű zsidó polgárcsaládban, apja orvos volt. Genfi jogi tanulmányait követően, 1897-ben hírlapíró, a Budapesti Napló, A Hét, az Est-lapok és a Pesti Hírlap állandó munkatársa lett. Miután 1902-ben bemutatták első darabját, A doktor urat, szinte minden évben új színművel jelentkezett. Az ördög című színművében a freudi lélektan eszközei is megjelennek – erre már a világ is vevő lett. Ez volt az első exportképes magyar darab, bemutatóját követően kilenc hónappal már Torinóban is játszották. Molnár darabjai ezután színre kerültek Bécsben, Berlinben, Londonban, Párizsban és Amerikában is.

Molnár Ferenc igen termékeny volt, sokat írt, bár a közönség szomjazta az új, jelentős nagy művet. Ekkor próbálta felkeresni egy lap riportere. A fiatalember déltájban csöngetett be Molnár lakásába, és az ajtó résében végre-valahára megjelent egy borzas szobalány, aki közölte, hogy Molnár úr alszik még. Majd azt is közölte, nem érdemes várni rá, mert ha felébred és rendbe szedi magát, átmegy a New York Kávéházba, onnan a Fészek Klubba és nem jön haza hajnalig. A riporter visszakérdezett: És mikor ír Molnár Ferenc? Erre már az író válaszolt morózusan, köntösben megjelenve: – Molnár úr sosem ír. Molnár úr alkot.

Molnár öt külföldi szállodában is tartott fenn szobát, háromszor nősült. Első feleségét, Vészi Margitot, aki író-festő volt, többször is megverte. Volt, hogy nyilvánosan vágott neki oda, mert nem tudta kezelni az asszony önálló megnyilvánulásait. Kortársai szerint agresszív volt és alkoholista, emiatt is hagyta el felesége. Molnár kifejezetten neki írta a Liliom című színdarabot, amelyben a városligeti vagány rendszeresen veri az őt eltartó szelíd, csendes feleségét. Az előadás 1909-ben nagyot bukott a pesti Vígszínházban, emiatt az író idegösszeomlást kapott, és egy évig szanatóriumban kezelték, ám ugyanez a darab Berlinben nagy sikert aratott. Közben beleszeretett a Vígszínházban a női főszerepet játszó Varsányi Irénbe. A nő férjes volt, így párbajra került sor, Molnár pedig börtönbe került. Első feleségénél ekkor telt be a pohár és elvált tőle. A csalódások hatására mély depresszióba esett, és megpróbált öngyilkos lenni.  

Amikor a szintén depressziós Bródy Sándor a New York kávéházban próbálta őt kioktatni az öngyilkosság módozataiból, Molnár Ferenc így válaszolt: „Sándor bácsi, kérlek, én öngyilkossági ügyekben csak attól fogadok el tanácsot, akinek már sikerült.”

1940-ben az USA-ba emigrált, és miután titkárnője és szeretője, Bartha Vanda öngyilkosságot követett el, az író újból mély depresszióba esett. Az egyre keserűbb Molnár 1952. április 1-jén halt meg gyomorrák műtét közben.

Az ifjúsági regényirodalom remekműve, A Pál utcai fiúk először folytatásokban jelent meg a Tanulók Lapja 1905-1906-os évfolyamában. „Abban az időben természetesen még nem volt rendezett írói beosztásom, s így a körúti művészkávéház karzatán írtam délutánonként az egyes folytatásokat. Erre a szedő személyesen ügyelt fel, és szinte kitépkedte kezemből az esedékes kéziratlapokat. Egyébként is szerettem a karzaton dolgozni a nagy csend miatt, mert a szokásos kávéházi zsibongáson és a szünet nélküli katonazenekaron kívül semmi sem zavart meg a munkában.” Az egy évvel később könyv alakban is kiadott művet számtalan nyelvre lefordították, és Oscar-díjra is jelölték a belőle készült magyar-amerikai koprodukciós filmet Fábri Zoltán rendezésében. A regényt 2005-ben A nagy könyv című tévés szavazáson Magyarország második legkedveltebb könyvének választották.

Egy legenda szerint a New York Kávéház megnyitójának napján Molnár Ferenc volt az, aki játékos kedvű, bohém újságírótársaival együtt a Dunába dobta a kávéház kulcsait, hogy az éjjel-nappal nyitva legyen. Hogy a történet igaz-e vagy sem, megtörtént vagy sem, ma sem tudjuk pontosan, már csak azért sem, mert Molnár Ferenc 1896-ban alig tizenhat éves volt – a legenda mégis makacsul tartja magát, hogy az ő ötlete volt. Tény, hogy Molnár rajongott a New Yorkért.

 

A New York Kávéházban Ön is elfogyaszthat egy finom feketét. Foglaljon asztalt ide kattintva!




New York Café

New York Café Étlap

New York Café Galéria




LEGFRISSEBB HÍREK

New York Művész Páholy

A New York Palota megnyitásának pillanatától kezdve magához vonzotta az alkotókat, legyen szó publicistáról, festőművészről vagy költőről. Bár a New York Palota biztosítói székháznak épült, kávéháza fontos olvasztótégelye lett az alkotóművészeknek, akik vagy gazdagok voltak vagy szegények, ám egy meleg kávéra, némi harapnivalóra és értelmiségi társaságra mindig számíthattak az 1894. október 23-án megnyitott, minden luxust megadó épület falai között. A New York akaratlanul is irodalmi kávéházzá avanzsált.

Ady Endre - New York Kávéház

A Kávéházi Borzas Ady Endre kávéházi gúnyneve volt 1910 körül. Ebből sejthetjük, hogy a XX. század egyik legjelentősebb költője, a magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja nem kevés időt töltött kávéházakban. Többek között a New York Kávéházban is, a karzaton a Nyugatosok szerkesztőségi asztalánál foglalt helyet, miután ennek a lapnak ő is munkatársa volt.

Babits Mihály - New York Kávéház

Az irodalom vezére volt, igazi vezérlőfénye, egyben mumusa lett a költőknek, íróknak, tanítványainak. Roppant műveltségéről, tehetségéről, komolyságáról rengeteg bizonyíték van, a Nyugat főszerkesztőjeként pedig sorsokat formált, sorsokról határozott. A New York Kávéházba nem éppen a féktelenség hajtotta, sokkal inkább a szerkesztőségi munka.

További hírek >
New York Café TripAdvisor