Érdekes legendák, és valós történetek a New York Kávéház történelmi falai közül

A több, mint 120 éves múltra visszatekintő New York Kávéház falai már sok mindent láttak… Híres kötőink, íróink töltötték itt mindennapjaikat, számos neves művük született meg a “Nyehó” asztalainál – és az épület is rengeteg érdekes történetet élt meg. Összegyűjtöttünk néhány legendát, és néhány valós történetet is a New York Kávéházról.

Érdekes történetek, legendák a Világ Legszebb Kávéházáról

Molnár Ferenc és a New York Kávéház kulcsa – egy legenda, amely mára igazzá vált!

A szóbeszéd szerint a Kávéház 1894-es megnyitóján az akkori kulturális élet nevesebb alakjai is részt vettek. A legenda szerint az est hevében Molnár Ferenc és társai a New York Kávéház kulcsát a Dunába dobta, hogy a Kávéház soha többé ne zárjon be.

 

A legenda több helyütt sántít azonban, hiszen az 1894-es megnyitón Molnár Ferenc még diákéveit élte – és aligha tartozott a meghívottak közé. Elképelhető azonban, hogy a Kávéház újranyitásakor valóban megtörtént az eset, de dokumentáció híján ezt legendakén kezeljük…

 

Ami biztos azonban, hogy 2014-ben a Kávéház vezetősége is újravizsgálta a történetet – bár eredmény nélkül – de a hagyományok megőrzése végett 2014. október 19-én a Világ Legszebb Kávéházának vezetősége a Dunába dobta a New York kulcsait, hogy „ha állandóan nem is, de legalább még 120 évig nyitva legyen”.

 

A Szabadság-szobor freskó legendája a New York Kávéházban

Kávéházunk egyik leghíresebb freskója körül is számos legenda terjed, amely a bejárat mellett helyezkedik el, és rajta a Szabadság-szobor is megjelenik.

 

Az elbeszélések alapján a freskó a Kávéházban előbb készült el, mint ahogy New Yorkban jelent meg a szobor. Az igazság azonban az, hogy a Kávéház 1894-es nyitása majd 10 évvel későbbre esik, mint a Szabadság-szobor felállítása.

 

Híres művészeink és kedvenc ételeik a “Nyehóban”

A New York Kávéház történelme során számos alkalommal állt a művészetek mellé, pártolta azokat. Nem csoda tehát, hogy számos írónk, költőnk fordult meg a New York asztalainál – és róluk is számos történet maradt fenn napjainkra.

 

Tudta például, hogy Babits Mihály kedvenc étele a pacal volt? Ady Endre pedig leggyakrabban lencsefőzeléket rendet pörköltszafttal!

 

Talán ennél is érdekesebb a “kis irodalmi” elnevezés, amely a New York Kávéházban született. Az akkoriban még szegényes életmódot élő kötlőink és íróink ugyanis – bár előszeretettel jártak a New York-ba – nem engedhették meg maguknak az ételrendelést. A New York akkori vezetősége készíttette a “kis irodalmit” amely a szűkebb pénztárcákhoz szabva igen olcsón – vagy épp ingyen – a költők kedvence lett. A tál sonkát, némi szalámit és sajtot tartalmazott, amelyet a művészeknek gyakran ki sem kellett fizetzni.

 

Művészetek pártolása – a “Kutyanyelv” azaz az írópapíros

"A pazar New Yorkban kitisztították a cipődet, kivasalták a ruhádat, késő este is megborotváltak, lenyírták a hajadat meg a körmödet... A kávéház műhely és íróasztal volt, balsorsban lakás és éjjeli szállás is, hiszen hajnaltól hajnalig nem kellett belőle kimozdulni. A New York minden előkelőségével is demokratikus kávéház volt. (…) Varázsának senki sem tudott ellenállni. Mindenki mindenkit ismert benne. A pincér rögtön kiszolgált, meg sem várta, hogy rendelj valamit. Szó nélkül megkaptad mindennapi feketédet, és hozzá a tintatartót meg az írópapirost."

 

Irénke, az irodalomkedvelő WC-s néni

A Nyugat folyóirat mintájára, a rendszerváltás után a 2000 folyóirat is a New York Kávéház karzatán ültek össze gyakran – ahol a szekesztők kedvezményt is kaptak fogyasztásukra. A mellékhelyiség tisztaságáért akkoriban az irodalomrajongó Rózsáné Irénke felelt, aki mindig kért néhány példányt a lapból, és lelkes rajongója volt a szerzőknek. Cserébe természetesen egy fillért sem fogadott el, mikor a szerzők a mellékhelyiséget látogatták.

 




New York Café

New York Café Étlap

New York Café Galéria




LEGFRISSEBB HÍREK

New York Művész Páholy

A New York Palota megnyitásának pillanatától kezdve magához vonzotta az alkotókat, legyen szó publicistáról, festőművészről vagy költőről. Bár a New York Palota biztosítói székháznak épült, kávéháza fontos olvasztótégelye lett az alkotóművészeknek, akik vagy gazdagok voltak vagy szegények, ám egy meleg kávéra, némi harapnivalóra és értelmiségi társaságra mindig számíthattak az 1894. október 23-án megnyitott, minden luxust megadó épület falai között. A New York akaratlanul is irodalmi kávéházzá avanzsált.

Ady Endre - New York Kávéház

A Kávéházi Borzas Ady Endre kávéházi gúnyneve volt 1910 körül. Ebből sejthetjük, hogy a XX. század egyik legjelentősebb költője, a magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja nem kevés időt töltött kávéházakban. Többek között a New York Kávéházban is, a karzaton a Nyugatosok szerkesztőségi asztalánál foglalt helyet, miután ennek a lapnak ő is munkatársa volt.

Babits Mihály - New York Kávéház

Az irodalom vezére volt, igazi vezérlőfénye, egyben mumusa lett a költőknek, íróknak, tanítványainak. Roppant műveltségéről, tehetségéről, komolyságáról rengeteg bizonyíték van, a Nyugat főszerkesztőjeként pedig sorsokat formált, sorsokról határozott. A New York Kávéházba nem éppen a féktelenség hajtotta, sokkal inkább a szerkesztőségi munka.

További hírek >
New York Café TripAdvisor