Koktél - a színes varázslat

Ma már bárhol hozzájuthatunk frissítő, kellemes hangulatba hozó italkeverékekhez, melyeket egységesen koktélnak hívunk. Ezek az italcsodák azonban már igen régóta velünk vannak, bár céljaikat tekintve van eltérés a kezdeti próbálkozások és a manapság koktélként emlegetett italok között.

Koktélok, melyek kellemes hangulatba hoznak

 

A koktélok attól koktélok, hogy többféle alkoholos és alkoholmentes italok keverékéből állnak. A mixelés során egészen egyedi élvezeti értékű és megjelenésű italokat kaphatunk, melyekben meghatározó a vezető íz, de a kísérő ízek teszik teljessé az élményt.

 

Nemzetközi szabály szerint a koktél nem tartalmazhat 6 cl-nél több alkoholt, illetve ötnél több alkotórészt. Egy hosszúital összmennyisége nem lehet több 25 cl-nél. Lehetnek alkoholmentesek és alkoholosak is.

 

 

 

 

 

De honnan származik az alkohol?

 

A legenda szerint volt egy perzsa király, nevezetesen Dzsemshid sah, aki rajongott a szőlőért. Hatalmas mennyiséget halmozott fel a palotájában és természetesen ennek egy része összepréselődött és rothadásnak indult.

 

A király méreggé minősítette és a pincébe száműzte az egész készletet. A sahnak volt egy háremhölgye, Gulnáré, akit egy nap rettenetes migrén gyötört. Olyannyira, hogy már az öngyilkosságot választotta inkább, mint a szaggató fejfájást. Így hát le is ment a pincébe, ahol fogyasztott a király által méregnek titulált folyadékból. Hősnőnk ettől nem meghalt, hanem zsibbadt, kellemes, meleg érzéseket élt át, majd szinte önkívületi állapotban táncra perdült a király előtt.

 

Miután rájöttek, mi történt, a király belevágott a bor termelésébe. A bor neve Közel- Keleten zeher-i-kús, melynek jelentése: bűbájos méreg.

 

 

A kakasfarok legendái

 

Az alkoholt már Babilonban, Egyiptomban és az antik Görögországban is ismerték, és jellemzően vallási célokra alkalmazták. Hogy ebből hogy lett koktél, arról - a teljesség igénye nélkül – néhány legenda meséljen helyettem.

A XVIII. században elterjedtek voltak a kakasviadalok. Az a kakas győzött, amelyik megölte az ellenfelét, vagy amelyik több tépett farktollat tudott megőrizni.

 

A közönség a viadal végén áldomást ivott: annyiféle italt öntöttek össze, ahány farktolla maradt a szerencsétlen megtépett, ám győztes madárnak. Innen származik a coctail elnevezés, vagyis kakasfarok.

Amerikában az egyik kocsmáros lánya szerelembe esett, de apja nem egyezett bele a frigybe. Nem sokkal később a kocsmáros harci kakasa szőrén-szálán eltűnt. Végső elkeseredésében úgy döntött a családfő, hogy a lánya kezét ajánlja fel a becsületes megtalálónak, mivel a kakas értéke felülmúlta a lányét.

A szerencsés megtaláló az eredeti kérő volt, ekkor már megtarthatták az esküvőt. Az örömapa összeöntötte a kocsma teljes italkészletét a vendégség nagy örömére.

A mexikói király, II. Axolotl lányát Coctelnek hívták. Az ifjú hölgy az udvarba érkező amerikai tiszteket különleges itallal kínálta a XIX. században. A katonák abban a hitben voltak, hogy a Coctel az általuk fogyasztott ital neve, és nem a királylányé, ettől kezdve a coctail az ízes, erős italok szinonimájaként jelenik meg.

 

A kezdeti keverések

 

Az első receptkönyvet a XVII. században a Destiller’s Company adta ki, mely valójában gyógyászati célból készített italkeverékek receptjeit tartalmazta. A koktél meghatározása elsőként a Balance című magazinban jelent meg 1806-ban, mely szerint a koktél: szeszesital, cukor, víz és keserűk stimuláló hatású keveréke. Az első modern értelemben vett koktélgyűjtemény 1862-ben jelent meg.

 

 

A koktél hódító útja

 

A koktél népszerűségén sokat lendített az 1920-33 közötti szesztilalom. Az illegális szesztermelés végtermékei gyenge minőségűek voltak, nem jelentettek túl nagy élvezetet fogyasztóiknak. Más italokat is kevertek hozzájuk, hogy élvezhetővé tegyék az alkohol ízét.  Mivel angol nyelvterületen terjedt el elsőként az italkeverés művészete, az angol lett az elfogadott szaknyelv. 

 

 

A szesztilalom idején sokan beleszerettek ezekbe a keverékekbe, így egyértelmű volt, hogy megmarad az utókornak is. Azóta sokat finomodtak a koktélok. Természetesen az a cél, hogy a sok összetevő elfedje valaminek a fogyaszthatatlanságát, már a múlté lett. Mostanra – a jobb és színvonalasabb helyeken - nemes italokból, exkluzív ízkölteményeket alkotnak a vendégek részére.




New York Café

New York Café Étlap

New York Café Galéria




LEGFRISSEBB HÍREK

New York Művész Páholy

A New York Palota megnyitásának pillanatától kezdve magához vonzotta az alkotókat, legyen szó publicistáról, festőművészről vagy költőről. Bár a New York Palota biztosítói székháznak épült, kávéháza fontos olvasztótégelye lett az alkotóművészeknek, akik vagy gazdagok voltak vagy szegények, ám egy meleg kávéra, némi harapnivalóra és értelmiségi társaságra mindig számíthattak az 1894. október 23-án megnyitott, minden luxust megadó épület falai között. A New York akaratlanul is irodalmi kávéházzá avanzsált.

Ady Endre - New York Kávéház

A Kávéházi Borzas Ady Endre kávéházi gúnyneve volt 1910 körül. Ebből sejthetjük, hogy a XX. század egyik legjelentősebb költője, a magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja nem kevés időt töltött kávéházakban. Többek között a New York Kávéházban is, a karzaton a Nyugatosok szerkesztőségi asztalánál foglalt helyet, miután ennek a lapnak ő is munkatársa volt.

Babits Mihály - New York Kávéház

Az irodalom vezére volt, igazi vezérlőfénye, egyben mumusa lett a költőknek, íróknak, tanítványainak. Roppant műveltségéről, tehetségéről, komolyságáról rengeteg bizonyíték van, a Nyugat főszerkesztőjeként pedig sorsokat formált, sorsokról határozott. A New York Kávéházba nem éppen a féktelenség hajtotta, sokkal inkább a szerkesztőségi munka.

További hírek >
New York Café TripAdvisor