| Szerző: New York Café

New York Művész Páholy - Kálmán Jenő - Aki sohasem vesztette el a humorérzékét

Pedig lett volna rá oka. Hadifogolyként megjárt a szibériai táborokat, de ott sem adta fel, ami számára a legfontosabb volt: a nevetést, a nevettetést és a színházat.

Kálmán Jenő - New York Kávéház

Újságíróként és humoristaként 1905-től élt Budapesten, első munkahelye a Független Magyarság című lap volt. Munkatársa volt Ágai Adolf Borsszem Jankó és Heltai Jenő Fidibusz című élclapjának is. Munkatársa, segédszerkesztője és rovatvezetője is volt az 1911-től induló Színházi Élet című lapnak.  1916-tól katona lett, 1920-ig hadifogoly volt Nyikolszk-Uszuriszkiben, ahol magyar kabaré- és színjátszó társulatot szervezett, ezzel különböző szibériai táborokban léptek fel.

Mikor hazatért, a Színházi Életnél folytatta a civil életet. 1921–22-ben Nagy Endre kabaréjának titkára volt, maga is írt kisebb jeleneteket és kuplékat. Regény is kikerült a kezei alól, amely hadifogoly emlékeit dolgozta fel, 1945 után pedig karcolatai jelentek meg a Magyar Nemzetben és az Esti Hírlapban.

A gyermekek számára is ismertebb műve a Sicc kalandjai, amely egy verses mese, verses képeskönyv sorozat volt. A Sicc Meseországban című darabot 2002-ben 2D-s animációs meseként mutatták be idehaza. A történet során Sicc bejárja Meseországot, összetalálkozik sok mese ismert főszereplőjével, és okoz ugyan némi kalamajkát, de mindig kivágja magát a bajból.

Bár itt a könyv főszereplője egy cica, Kálmán Jenőnek kutyája volt. A más művekben is emlegetett pulit mindenhová vitte magával, így a New York Kávéházba is, ahol mindennapi ebédjét elköltötte. Mivel nem szerette volna éhen hagyni társát, megállapodott a főszakáccsal, hogy a kutya is kap ebédet, ezért ő havonta fizetett is. A kutyus néhány nap alatt megtanulta, hogy amikor a gazdi leül, ő becélozhatja a konyhát és teli lesz a pocakja. Néhány hét múltán Jenő bácsi összeveszett az egyik pincérrel, ezért átszokott az egyik közeli étteremben, ahol a szokást is vitte tovább: megbeszélte az ottani szakáccsal is, hogy a kutya megkapja a jussát. Két hónap múlva azonban Kálmán Jenőt megállította az utcán a New York főszakácsa, és rátámadt, hogy már két hónapja nem fizeti a kutya ebédjét. Jenő bácsi szabadkozott, hogy de hát ő már két hónapja nem is jár oda. Mire a főszakács azt mondta: Lehet, hogy Jenő bácsi nem, de a kutya igen.

 

Asztalt foglalok a New York Kávéházba!

 




New York Café

New York Café Étlap

New York Café Galéria




LEGFRISSEBB HÍREK

New York Művész Páholy

A New York Palota megnyitásának pillanatától kezdve magához vonzotta az alkotókat, legyen szó publicistáról, festőművészről vagy költőről. Bár a New York Palota biztosítói székháznak épült, kávéháza fontos olvasztótégelye lett az alkotóművészeknek, akik vagy gazdagok voltak vagy szegények, ám egy meleg kávéra, némi harapnivalóra és értelmiségi társaságra mindig számíthattak az 1894. október 23-án megnyitott, minden luxust megadó épület falai között. A New York akaratlanul is irodalmi kávéházzá avanzsált.

Bródy Sándor a New York Kávéházban

A szenvedélyes magyar író, drámaíró és publicista sem a visszafogott férfiak körét gazdagította. A „magyar Zola” műveivel és személyiségével is hatással volt többek között Ady Endrére, Móricz Zsigmondra, Krúdy Gyulára, Szomory Dezsőre és Molnár Ferencre is.

Krúdy Gyula a New York Kávéházban

Az író, költő termékenysége lenyűgöző, kezei alól több ezer írás, regény, karcolat, novella került ki. Azt a mai napig sem érti senki, hogy volt ezekre ideje, amikor állandóan kiskocsmákban, kávézókban, éttermekben töltötte az idejét. Fáradhatatlanul dolgozott, testi erejéről, szerelmi étvágyáról, a szakácsművészet, a finom nedűk iránt érzett vonzalmáról, féktelen mulatozásairól legendák keringtek. Megtapasztalta a gazdagságot, mégis szinte nincstelenségben halt meg 1933-ban. 

További hírek >
New York Café TripAdvisor