| Szerző: New York Kávéház

Ikonikus ételek Marhagulyás – a vérbeli hungaricum

A marhagulyást rengeteg legenda övezi, de egy biztos: ez egy igazi hungaricum. A legnagyobb tévhit azonban az eredete körül alakult ki, ámbár évszázados sikere vitathatatlan, olyan szorosan hozzátartozik a magyar jellegzetességekhez, mint a puli.

Marhagulyás

Marhagulyás

A gulyásleves a közhiedelem szerint az a leves, amivel a gulyások időnként meglepték magukat. Csak egy bogrács kellett hozzá, hiszen a hús ott baktatott mellettük a nagy pusztaságban, csak bökni kellett egyet, hogy melyik legyen vacsorára. Ám az Alföldön legelésző marhacsordák vigyázói legfeljebb egyben láttak marhát, az ugyanis túl drága volt ahhoz, hogy a pásztorok egyék meg. Mivel a marhatenyésztés a társadalom több rétegének biztosította jövedelmét, akik közvetlen kapcsolatba kerültek a pásztorokkal nem kizárt, hogy így ismerkedtek meg azzal a könnyen elkészíthető és ízletes étellel, ami valójában a pörkölt paprika nélküli elődje volt.

 

Gulyás vagy pörkölt

A gulyásleves a „valódi” gulyás távoli rokona, elkészítési módja inkább a paprikásra, pörköltre hasonlít. Ha valaki manapság otthoni körülmények között gulyáslevest készít, azt mondja, pörköltalap hússal, felöntve vízzel és kiegészítve zöldségekkel, gyökerekkel.

Mivel a marhahús drága volt, az elkészítés alapjait a pásztoroktól vették, ám továbbfejlesztése és végső formába öntése már a XIX. században, a polgári konyhákban történt. 1793-ban már mint katonaételt említik, az akadémiai Nagyszótár szóanyagában pedig 1886-tól fordul elő állandó jelleggel. A gulyás alatt időközben egyre inkább a gulyáslevest értették.

Ha megkóstolná a New York Kávéház Babos marhagulyását házi csipetkével, akkor foglaljon asztalt ide kattintva!

 

 

Az ellenállás jelképe

A gulyás – mint pörkölt, paprikás - nemzeti étellé válása szoros összefüggésben állt II. József reformtörekvéseivel. Mivel az uralkodó Magyarországot Ausztriával és Csehországgal közös egységes birodalmi közigazgatási rendszerbe kívánta olvasztani, a nemesség különleges jelképeket választott az ellenállás kifejezésére. A magyar nyelv védelme és a magyar ruha ismételt divatba illesztése mellett egy egyszerű alföldi pásztorételben találta meg azt az ételt, amely a magyar nép egységét és egyéni jellegét hangsúlyozza. A gulyást színmagyar ételnek tartották, hiszen az Alföldnek olyan részéből származott, amelyet a legkevésbé ért el a Dunántúlon igen jellemző „elnémetesedés”. Ilyen ételt a magyar nemesség asztalán korábban nemigen lehetett volna találni.

Ekkortól lett felkapott étel a gulyás. Az 1800-as években a neve bekerült a szótárakba, az 1810-es években receptje megjelent a szakácskönyvekben, az 1820-as években feltűnt a vidéki városi vendéglők étlapján. Az 1830-as években tudományos értekezésben sorolják a magyar nemzeti jellegzetességek közé, és az 1840-es években a „pörkölt hús” megjelent a pesti belvárosi vendéglők étlapjain is. S végül a paprikás ételek biztos helyet vívtak ki maguknak a polgári konyhában.

 

Hölgyek elé nem való

Hiába a nemzeti státusz, a gulyás mégsem volt igazán magas rangú étel a köznemesi, főnemesi és polgári asztalokon. Kimondottan férfiételként tartották számon, ami nem elég előkelő ahhoz, hogy hölgyvendégek is fogyasszák. Viszont a parasztok között az 1830-as évekre mindennapos pásztorételből lakodalmi fogás lett.

Az Osztrák–Magyar Monarchia területén Bécsből indulva elterjedt mind német, mind cseh anyanyelvű területeken is. Csehország egyes részein az ünnepi étkezések egyik szereplője lett a gulyás.

 




New York Café

New York Café Étlap

New York Café Galéria




LEGFRISSEBB HÍREK

New York Művész Páholy

A New York Palota megnyitásának pillanatától kezdve magához vonzotta az alkotókat, legyen szó publicistáról, festőművészről vagy költőről. Bár a New York Palota biztosítói székháznak épült, kávéháza fontos olvasztótégelye lett az alkotóművészeknek, akik vagy gazdagok voltak vagy szegények, ám egy meleg kávéra, némi harapnivalóra és értelmiségi társaságra mindig számíthattak az 1894. október 23-án megnyitott, minden luxust megadó épület falai között. A New York akaratlanul is irodalmi kávéházzá avanzsált.

Bródy Sándor a New York Kávéházban

A szenvedélyes magyar író, drámaíró és publicista sem a visszafogott férfiak körét gazdagította. A „magyar Zola” műveivel és személyiségével is hatással volt többek között Ady Endrére, Móricz Zsigmondra, Krúdy Gyulára, Szomory Dezsőre és Molnár Ferencre is.

Kálmán Jenő - New York Kávéház

Pedig lett volna rá oka. Hadifogolyként megjárt a szibériai táborokat, de ott sem adta fel, ami számára a legfontosabb volt: a nevetést, a nevettetést és a színházat.

További hírek >
New York Café TripAdvisor