| Szerző: PreNews

Édes élvezetek a New York Kávéházban Amikor nem tudunk ellenállni egy desszertnek

Van úgy, hogy szorítunk helyet a desszertnek. Ha olyan étteremben eszünk, ahol biztosan tudjuk, hogy mindenből a legjobbat tálalják fel nekünk, néha azt érezzük: muszáj kevesebbet ennünk a főételekből, hogy még elmerülhessünk a desszertek fenségességében is. Garantáltan nem tévedünk abban az esetben, ha ezt a döntést a New York Kávéházban hozzuk meg. 

Sütemények a New York Kávéházban

 

A gyönyörű ételeket felsorakoztató étlap a legfinomabb, és idehaza roppant népszerű desszerteket is rejt. Az almás pite, a Rákóczi túrós, a Sacher torta, a csoki torta és a sajttorta képe garantáltan a legnagyobb ellenállást is megtöri, amit az adott desszert elfogyasztója egy cseppet sem bán majd meg.

A desszertek egy része nemzetközileg is ismert, hiszen ilyen-olyan formában világszerte meghonosodott. De honnan erednek ezek az isteni finomságok? 

Bár az almás pitét sokan apple pie-ként ismerik, és az amerikai gasztro kultúra olyan alapvető elemének tekintik, mint például a hamburgert, az almás pite nem a nagy vizeken túl született. Sokkal közelebb hozzánk. Csak hogy az almás pite brit találmány, ők voltak azok, akik először kísérleteztek édes pitével. Az első ilyen tésztaféle a tökös pite volt, írásos formában már egy 1675-ös szakácskönyvbe is bekerült. Az almás pitéről is egy brit, Robert Greene írt először, méghozzá versbe költve.  A gyarmatosító időkben, Amerikában szinte minden édességben szerepelt alma, angol puding, pite vagy egyszerűen sült alma formájában.

 

A pite amúgy eredetileg sós, húsos töltelékkel készült, már a középkorban is sütötték, így az eredeti almás pite is angol, legfeljebb utána formálódott változatai lehetnek amerikai lelemények. 

A hiedelmekkel ellentétben a süteménynek semmi köze II. Rákóczi Ferenc fejedelemhez. Az édesség névadója valójában Rákóczi János cukrászmester. Hazai tanulmányai után Párizsban dolgozott, majd hazatérése után a lillafüredi Palotaszálló, majd a Gellért Hotel éttermének vezetője lett, 1953-tól nyugdíjazásáig a Duna Szálló konyhájának első embere volt. Több szakácskönyve is megjelent, számos szakmai díjat kapott. Az általa kitalált túrós desszert receptje 1937-ben jelent meg először egy szakácsoknak szóló szaklapban. Az édesség az 1958-as brüsszeli világkiállításon is jól szerepelt. A sütemény alapja egy jól nyújtható omlós lap, amelyre citromhéjjal, vaníliával és mazsolával ízesített túrókrém kerül. Tetejét könnyű, cukros tojásfehérje fedi, baracklekvárral díszítik.

Ezt a világhírűvé vált desszertet Franz Sacher bécsi cukrász készítette 1832-ben Metternich herceg kérésére. Sacher ekkor 16 éves volt, a torta azóta is az egyik legkedveltebb bécsi sütemény. A receptet fia, Eduard Sacher tökéletesítette. Az eredeti torta két réteg sűrű és nem túl édes csokoládés tésztából állt, melyek között egy vékony réteg sárgabaracklekvár volt. A tetejét és az oldalát étcsokoládé bevonat borította. A manapság legeredetibbként árult Sacher receptje, amelyet a bécsi Hotel Sacherben lehet megkóstolni, sok tekintetben különbözik az eredeti, 19. századi receptektől. Sok helyen már a nyers tésztába is kevernek a baracklekvárból, a tortákat kettévágják és a felforrósított lekvárral töltik meg, majd a tetejét is megkenik vele. 

 

 

Almás pite - New York Kávéház desszert  Sacher Torta New York Kávéház

 

Minden torták alapját Nagy Sándor, a hódító találta fel. A történelmi emlékek arról tanúskodnak, hogy Makedóniai Alexandrosz rendezte meg az ismert történelem legnagyobb lakodalmi ünnepségét Perzsiában, Szúza városában. Tízezer makedón férfit királyi utasításra rábeszéltek, hogy vegyen el feleségül egy-egy perzsa nőt, azaz tízezer leány és özvegyasszony a makedón hadsereg arája lett. Alexandrosz szinte mindenben találékony volt, egyébként is szeretett meglepetéseket okozni.

 

Az ókorban a katonák napi élelmezési fejadagként egy darab kb. 60 dkg-os kenyeret kaptak. A kenyér alakja lapos és kerek volt, akkora, mint egy mai átlagos torta. A kenyeret durva őrlésű árpából, rozsból vagy búzából sütötték. A szúzai lakodalom napján azonban a torta gabona, mandula, dió és szárított gyümölcsdarabkák mézes tésztájából készült, félbevágva és betöltve ánizsos, kecsketúrós, mézes krémmel. A tetejét mézbe mártott rózsaszirmokkal díszítették, és fehér nyúzott mandulából mágikus jeleket raktak ki rajta.

Nagy Sándor óta nem tudtak kitalálni jobbat. A torta ma is kevert édes tésztából, krémből, bevonóból és tetején díszből áll. 

 

És ha már amerikainak gondolt süteménnyel kezdtük, fejezzük is be egy szntén amerikai eredetűnek vélt édességgel. A történelmi tények szerint a cheesecake már az ókori görög világban is nagy népszerűségnek örvendett. Krisztus előtt 770-ből is találtak olyan írásos emléket, amely arról tanúskodott, hogy a desszert, ami nagyon hasonló a maihoz, az olimpikonok asztalára került. A „Sajttorta készítés művészetéről” címmel még recept is fennmaradt.

Számos európai, latin-amerikai, ázsiai és persze amerikai sajttorta változat létezik. Az alaprecept az évszázadok során számos változtatáson esett át, mire a XX. század első felében, James Kraftnak köszönhetően, megszületett az a krémsajt, amely mind a mai napig a cheesecake desszertek egyik alapja.

 

Sajttorta - New York Kávéház  Csokitorta - New York Kávéház

 

A sajttorta készülhet sütéssel vagy sütés nélkül. Kultúránként és országonként eltérő módon díszítik vagy töltik. Így születhetett meg a ricottás, mascarponés cheesecake Olaszországban vagy a csokoládés Belgiumban, de országhatártól függetlenül a New York cheesecake az egyik igazi klasszikus, zsírosabb, dúsabb, mint a Philadelphia változat, ami ugyanakkor általában krémesebb, könnyebb. Kerülhet bele bármilyen töltelék, a lényeg mindig ugyanaz marad: vékony piskóta, linzer-, vagy keksztészta, tetején lágy, selymes krém.

 




Asztalfoglalás a New York Café-ba

New York Café Étlap

New York Café Galéria




LEGFRISSEBB HÍREK

Fagylalt a New York Kávéházban

A fagylalt már 5 ezer éve velünk élő finomság, a kínaiak kreativitásának köszönhetően világszerte élvezhetjük ezt a hűsítő desszertet. Hőmérsékletcsökkentő hatása tudományosan is elismert, így nem csoda, hogy főleg a meleg időszakban akkora népszerűségnek örvend. A fagylalt lehet gyümölcsös, aromás, zöldséges, fűszeres, és állagát, megjelenését tekintve is széles a repertoár.

Koktélok, melyek kellemes hangulatba hoznak

Ma már bárhol hozzájuthatunk frissítő, kellemes hangulatba hozó italkeverékekhez, melyeket egységesen koktélnak hívunk. Ezek az italcsodák azonban már igen régóta velünk vannak, bár céljaikat tekintve van eltérés a kezdeti próbálkozások és a manapság koktélként emlegetett italok között.

Legújabb étlap finomságai

Ismét friss tavaszi-nyári étlappal várja a New York Kávéház vendégeit. Túlsúlyba idén is a nap érlelte finomságok kerültek, de természetesen a húsimádók sem csalódnak. A kettő kombinációjának kreatív harmóniáját tálalja elénk Wolf András chef és csapata. Szerencsére újdonságokkal az édesszájúakat idén is megörvendeztetik. 

További hírek >
New York Café TripAdvisor